2011. január 26., szerda

Ferencváros : Zöld-fehér gólkirályok - 5. rész

Most következzen a Ferencváros történetének ötödik gólkirálya, a legendás csatár, dr. Sárosi György.



Sárosi GyörgyStefancsics Györgyként látta meg a napvilágot 1912. szeptember 16-án. Nevét később változtatta Sárosira, így lett ő a Ferencvárosi szurkolók körében a legendás „Sárosi doktor”, mivel jogi végzettséget szerzett. Ahogyan a legtöbb fiatal fiú, imádott sportolni. A labdarúgás mellett, úszott, vízilabdázott, teniszezett, atletizált és pingpongozott is. Iskolák közötti versenyeken szerepelt ezekben a sportágakban, míg végül döntenie kellett, hogy mit válasszon. Így emlékezett vissza a döntő pillanatra: „15 éves voltam, amikor édesapám örömmel közölte, hogy az FTC meghívott egy próbajátékra a gyerekek, az ifik közé. Először nem akartam kimenni, mert a barátaimmal akartam együtt maradni, de végül beláttam, hogy így megnyílik előttem egy út, amely addig elérhetetlen volt. Édesapám pedig azért örült a meghívásnak, mert Fradi drukker volt.” 

1927 és 1931 között a ferencvárosi ifi csapat sorait erősítette. Amíg elkövetkezett életében az egyik döntőnek bizonyuló év, 1931, ami nem csak számára, hanem a csapat többi tagjának is meghatározó volt.
Az 1931-es szezon kezdete előtt a csapat egy dél-amerikai (!) túrára ment. Genovából indult a hajóút, amely 14 napig tartott és végül Rio de Janeiróban kötöttek ki. A csapat a hajón is együtt edzett, a fiúk megismerték az új arcokat, jól összeszoktak, egy egységes csapattá váltak, Rio-ban aztán pályára is léptek. A hazatérésről és a csapatról, így emlékezett: „A túra befejezése után az FTC csapata barátilag valóban egybe volt forrva. Megismertük egymást, és mindenki megbecsülte a másikat. A csapatjáték biztosítva volt.”
Az 1931-32-es szezont a Ferencváros 100%-osan nyerte meg, amely többek között a csapategységre, a tehetségekre is visszavezethető. Első tétmérkőzését, 1931. március 15-én játszotta a Bástya ellen, amelyet a csapat 7-0-ra nyert meg.  Emlékezzünk meg ebben a bejegyzésben a 100%-os csapat tagjairól: Amsel Ignác, Berkessy Elemér, Bukovi Márton, Háda József, Kohut Vilmos, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Lyka II. Antal, Papp Lajos László, Sárosi György dr., Szedlacsik Ferenc, Takács I. Géza, Takács II. József, Táncos Mihály, Toldi Géza, Turay József; Edző: Blum Zoltán; Elnök: Mailinger Béla. A csapat által végrehajtott bravúrt, azelőtt és azóta sem tudta egyetlen egy csapat sem megismételni Magyarországon.
Az 1931-32-es bajnoki címen kívül, még 4 bajnoki címet nyert, 1933-34, 1937-38, 1939-40, 1940-41. 5 bajnoki ezüsttel és 5 bajnoki bronzzal eredményes karriert futott be. 17 éves szereplése alatt 3 szezonban fordult elő, hogy nem állt a csapat dobogón. (Ezeken kívül, a háború miatt volt egy félbeszakadt és egy nem hivatalos bajnokság). 5 alkalommal nyert Magyar Kupát, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944.
Gólkirályi címet három alkalommal szerzett, az 1935-36-os szezonban, 36 góllal, amikor a csapat „csak” bronzérmes lett. 1939-40-es szezonban 23 gólt, az 1940-41-es szezonban 29 gólt szerzett, a két bajnoki cím mellett. Az 1940-41-es szezonban kiérdemelte az Év Labdarúgója címet is.
1937-ben tagja volt a Közép-Európa Kupát nyert csapatnak. A két döntő összecsapásról a Lazio ellen (o.: 4-2, v.:4-5), így emlékezett: „Nem volt könnyű. A Lazio is jól fel volt készülve, és nagyszerű játékosokkal (Piola és társai) álltak ki ellenünk. A győzelemért az utolsó pillanatig kellett küzdeni, de így még értékesebbnek tűnik az eredmény. A Fradi felülmúlta önmagát! Úgy játszottunk, hogy ebben a pillanatban nemcsak a Laziot, hanem mindenki mást is megvertünk volna. Mind a két mérkőzésen, Budapesten és Rómában potyogtak a gólok, és nekünk nagyon kellett vigyáznunk, nehogy egy „téves lépést” tegyünk… A római mérkőzés nem ígért semmi jót. De mindenki erősen koncentrált, és annak ellenére, hogy Rómában játszottunk a Lazio ellen (amely Lazio szintén jól játszott), megérdemelten győztünk. Furcsának hangzik, de így igaz: a mérkőzés után mindkét csapat sírt. A Lazio, mert kikapott, és a Ferencváros, mert megnyerte a kupát.” A kupagyőzelem mellett, az 1937-es kiírás gólkirálya is volt 12 találattal.
1937-ben a Csehszlovákia ellen megnyert válogatott találkozón, egyedül 7 gólt rúgott, ami a mai napig rekordnak számít, a végeredmény 8-3 volt.
1938. január 10. La Valletta városában mérkőzött meg a Ferencváros a máltai válogatottal, az eredmény 3-12 lett, ám a mérkőzés után történt egy érdekes eset. Egy magyar férfi ajándékozta meg Sárosi Györgyöt egy cerkófmajommal. A játékosról köztudott volt, hogy szereti az állatokat, így elfogadta az ajándékot. A kis majmot hamar befogadta az egész család, éveket töltött Sárosiék otthonában. Később, amikor nagyobb lett Muki, a majom, az Állatkertnek ajándékozták, de ezek után is meglátogatták a család házi kedvencét.
A válogatottban 1931 és 1943 között játszott 62 mérkőzésen 42 gólt szerzett. Tagja volt az 1934-es és az 1938-as világbajnokságot megjáró csapatnak. 1938-ban ezüstéremmel térhetett haza Franciaországból. Mind a 4 mérkőzésen pályára lépett, Hollandia (6-0) ellen 2 gólt, Svájc (2-0) ellen 1 gólt, Svédország (5-1) ellen szintén 1 gólt szerzett. A döntőben az olaszok ellen is szerzett 1 gólt, de kevés volt a győzelemhez, mivel 4-2-re az olaszok győztek. 1943-ban utolsó válogatott mérkőzését, idehaza, Svédország ellen játszotta (2-7).

1946-ban aktív pályafutása során a Ferencváros örökös bajnokává választották.
1948. április 12-én játszotta utolsó mérkőzését a Ferencvárosban, amelyen sikerült 2-0 legyőzni a Vasast. A Ferencváros színeiben összesen: 646 mérkőzésen lépett pályára és ezeken 639 gólt szerzett. Ezzel minden idők legeredményesebb játékosa, a zöld-fehérben játszott mérkőzések ranglistájában 2. Lipcsei Peti mögött.
Élete hátralévő részét Olaszországban töltötte, több olasz csapat kispadján is ült. A legnagyobb sikerét a Juventussal aratta, bajnoki címet szerzett az 1951-52-es szezonban. 1972 után felhagyott az edzői feladatokkal. Az 1970-es években utazott haza Magyarországra, édesanyja meglátogatása után, a második útja a korábbi sikerei színhelyére, a Fradi pályára vezetett.

Sárosi György Aranydiploma 
1992-ben 80 évesen megkapta az FTC Aranydiploma kitüntetést. A Ferencváros legendás alakja, 1993. június 20-án hunyt el, Genovában temették el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.