2010. október 20., szerda

Labdarúgó Világbajnokságok : 1930 URUGUAY

 Uruguay, 1930. július 13-30.


Résztvevő országok


1-es csoport végeredménye:
Kép
Argentína 3 3 - - 10 - 4 6 pont
Kép
Chile 3 2 - 1 5 - 3 4 pont
Kép
Franciaország 3 1 - 2 4 - 3 2 pont
Kép
Mexikó 3 - - 3 4 - 13 0 pont

2-es csoport végeredménye:
Kép
Jugoszlávia 2 2 - -
6
-
1
4 pont
Kép
Brazília 2 1 - 1
5
-
2
2 pont
Kép
Bolívia 2 - - 2
0
-
8
0 pont

3-as csoport végeredménye:
Kép
Uruguay
2
2
-
-
5
-
0
4 pont
Kép
Románia
2
1
-
1
3
-
5
2 pont
Kép
Peru
2
-
-
2
1
-
4
0 pont

4-es csoport végeredménye:
Kép
Egyesült Államok 2 2 - -
6
-
0
4 pont
Kép
Paraguay 2 1 - 1
1
-
3
2 pont
Kép
Belgium 2 - - 2
0
-
4
0 pont
























































Döntő:
Uruguay - Argentína 4-2

Uruguay: Ballestrero - Nasazzi, Mascheroni - Andrade, Fernández, Gestido - Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte
Argentína: Botasso - Della Torre, Paternoster - J. Evaristo, Monti, P.A. Suárez - Peucelle, Varallo, Stábile, M. Ferreira, M. Evaristo

gól: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), ill. Peucelle (20.), Stábile (39.)


Világbajnokság rendezésének ötlete már 1904-ben, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alapításakor felvetődött, ám végül csak negyed század múlva jött össze. Az első világháború előtt az angol ellenálláson, majd az amatőr-profi vitán akadt el a dolog.
A FIFA ugyan 1908 óta felelt az olimpiai labdarúgó-tornák szervezéséért, amelyet el is ismert amatőr világbajnokságnak, de a profik hiánya miatt sportértéke megkérdőjelezhető volt. Végül Jules Rimet, a FIFA negyedik elnöke (1921-1954 között) szervezői ügyességének köszönhetően az 1929-es barcelonai FIFA-kongresszuson jelölték az 1924-es és 1928-as olimpiát megnyerő Uruguayt házigazdának. A döntésben az is szerepet játszott, hogy az ország 1930-ban ünnepelte függetlensége centenáriumát.

Az első világbajnokságon még kvalifikáció nélkül, meghívásos alapon vettek részt a csapatok, és Rimet minden erőfeszítése ellenére az európai elit távol maradt. Az amatőrök esetében a munkaadók, a profiknál a klubok nem vállalták, hogy több mint két hónapig nélkülözzék játékosaikat, így a Genovából induló Conte Verde óceánjárón a FIFA-elnök mellett csupán a francia, a belga, a jugoszláv és a román válogatott utazott.

Utóbbi a sportrajongó II. Károly király támagatásának köszönhetően, aki hatalmi szóval vette rá a szövetség vezetőit a részvételre, és a játékosok többségét foglalkoztató angol olajcégeket három hónapos fizetett szabadság megadására. Malőr már itt is akadt, az egyiptomi válogatott Marseille-ben lekéste a hajót, így haza kellett fordulnia. Útközben a Conte Verde felvette a brazilokat is, végül 15 napos út után futott be Montevideóba.

A torna mai fejjel elképzelhetetlen szervezési és játékvezetési bakik sorozatát hozta, a pályán pedig a dél-amerikai csapatok domináltak. Európai bíró csupán három volt, partjelzőnek gyakran a szövetségi kapitányok ugrottak be, volt olyan meccs, amelyet már a 84. percben lefújt a bíró, majd a zuhany alól hívták vissza a játékosokat a pályára. Adott gólpasszt uruguay-i fotós az elődöntőben, és aludt el a pályán az amerikaiak egyik edzője, mert összetörte a kloroformos üveget, amikor sérült játékosát rohant be ápolni.

Játéktudás szempontjából kimagaslott a házigazda és az argentin csapat, utóbbiból úgy lett gólkirály Guillermo Stabile, hogy sem a vb előtt, sem utána nem játszott többször a nemzeti együttesben. A döntőben mindkét csapat saját labdájával akart játszani, végül egy-egy félidőt húztak le mindkettővel. Uruguay szünet után fordítva gyűjtötte be két olimpiai arany után hivatalosan is a világ legjobbja címet, a "Fekete Csoda" (La Maravilla Negra), José Andrade vezérletével.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.